Hurrá! – mondaná az ember első hallásra, ha nem ugranának be rögtön a kételyek, amelyek eloszlatásában a videó sem segít, sőt.
Elsőre jól hangzik ugyanis, hogy egy számítógép – sőt a Nissan szerint elég egy chip – a jármű környezetéről folyamatosan érkező adatok alapján automatikusan beavatkozik: kiveszi a sofőr kezéből az irányítást és elfordítja a kormányt az ütközés elkerülése érdekében,
De: Fékezni is kéne (jó, mondjuk azt is átveszi a program, lenyomja a fékpedált), de
számol-e a terepviszonyokkal (ha az útról lefordulást választja): Mennyire dobja meg az autót egy emelkedő, mik az esélyek az árokban (ha az van az út szélén) – ennek villámgyors kiszámításához aligha elég egy chip.
Ha befelé fordul: Mi van a szemből és mögöttünk közeledő autók vezetőinek reakcióival? Ezek kiszámíthatatlanok ugyan, de mégis be kellene építeni valamilyen – kísérletsorozat statisztikája alapján fölállított – feltételezést is a programba, gondolom…
Elnézve ezeket a lassan haladó, tétovázva döntő robotjárműveket, hosszú, kemény fejlesztés vár még a mérnökökre, hogy egy száz kilométer/órás sebességgel haladó autóban is alkalmazható legyen egy ilyen program –
őszintén szólva nem is nagyon hiszem, hogy valaha sor kerül rá.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.